A tangazdasági major a tanépület (ma Georgikon Hotel) szomszédságában létesült, egyrészt a gyakorlati oktatás mellett a Georgikon működésének anyagi hátterét biztosította, másrészt jelentős szerepe volt a Festetics-uradalmak vetőmagellátásában és a minőségi törzsállatállomány biztosításában. A professzorok a tangazdaság irányításában is részt vettek. A gazdaságban juhászok, tehenesek, majorosok, juhászbojtárok, kocsisok, béresek, gyalogbéresek, a parasztiskola tanulói és napszámosok dolgoztak. A belső (ösztöndíjas) főpraktikánsok gyakorlásként ellátták a pénztárosi, kasznári, mezei-ispáni, írnoki munkaköröket. A tangazdaságban a robotoltatást háttérbe szorította a bérmunka alkalmazása. A gazdálkodásban újításokra, a hagyományostól eltérő eljárások, művelési módok bevezetésére törekedtek.

Elsősorban Pethe Ferenc munkásságának köszönhetően már ugaroltatás nélkül, korszerű vetésforgó-rendszerben művelték a földeket. Rendszeresen kísérleteztek különböző talajművelési eszközökkel. Előtérbe került a takarmánynövények (lucerna, bükköny, lóhere, répa, kukorica) termesztése, honosítási kísérleteket folytattak burgonyafajtákkal és kevésbé ismert kertészeti növényekkel. Magas szinten állt a kertgazdaság. A Georgikon kertészetében nevelt facsemeték és a cserszegi szőlőből származó vesszők keresettek voltak az egész Habsburg-birodalomban. A cserszegi szőlészet rendelkezett Közép-Európa első jelentős fajtagyűjteményével. Nagy gondot fordítottak a konyhakert művelésére, új fajok, fajták beszerzésére. A pénzforrást jelentő gazdálkodáson volt a hangsúly, de a gyakorlati oktatásnak a dísznövénynevelés és parkfenntartás is része volt, a hallgatók részt vettek a kastélypark fenntartásában.

Jó eredményeket értek el a merinói juhtenyésztésben. A legnagyobb bevételek juhtenyésztésből születtek. Gondot fordítottak az állomány egészségi állapotára, új állatgyógyászati eljárások, vakcinák kipróbálására. A rideg marhatartás helyett istállózó állattenyésztést folytattak, figyelmet fordítottak a tejtermelésre, jól tejelő szarvasmarha fajták beszerzésére és az ekkoriban megjelenő új sertésfajta, a mangalica tartására. Kiemelt jelentőségű volt a selyemhernyó tenyésztés. A méhészet bemutató jelleggel szerepelt, a méhészeti eseményeket naplóban pontosan feljegyezték. A Georgikon hallgatói a lovászatot a fenékpusztai ménesben tanulmányozták, ahol a szelekciós tenyésztést pontos törzskönyvezési rendszer kísérte.